.......
új élet
no more blog :)
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
towel day...
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
A Gyengékröl...
a gyenge ember nem vállalja fel tetteinek következményét, talán mert magával szemben sem öszinte, vagy egyszerüen csak gyáva.
lásd meg mindenben a szépet, vonatkozik ez a fájdalmas dolgokra is.
persze rossz csalódni egy olyan emberben, aki régen sokat jelentett neked, és talán még most is jelent vmit.
de ne keseredj el! hisz' ebböl is tanultál.
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
örülök h Titeket választottalak... örülök h adtatok rá módot...
boldog szülcsinapot magamnak...
szülcsinap...
hmmm...
nem tudom ki hogyan vélekedik erről, de számomra nem fontos. azaz fontos, csak picit más miatt...
szerintem a szülinap éppen nem az "ünnepelt" napja...
... inkább a szülőké.
hiszen Ők "akartak" Téged, Ők vállalták a Veled járó dolgokat, és Nekik köszönheted, h Vagy.
bár Te választod az életed, Te választod a szüleid; mindezek ellenére sokat köszönhetsz Nekik!!!
szal köszi Anyu és Apu
2007. 11. 10. 23:57 -
mostpedig nyekk :)
2007. 05. 26. 04:40 -
érdekes újra itt.
mi is történt velem mostanság?
én nem bosszankodom, jó kedvem van
mostanság jó kislénynek (lányt akartam írni) érzem magam...
lehet kezdek hasznossá válni a világegyetemben? :P
persze az is lehet h napszúrást kaptam. végülis van rá sansz :)
rövidke blogganatnak kurta a vége.
joccak
MEGLEPETÉÉÉS :)
olyannyira elszoktam a blogzástól, h egy pillanatra el kellett gondolkoznom azon hol is találom ezt az oldalt ahová bevéshetem betüimet :P
azon kívül semmi érdemleges, h ma is rájöttem a bkv-nél alkalmasabb dolog arra h rühelljen vmit az ember, nem létezik.
mikor várod az egyébként sem sürü járatod, és már tövig rágod a körmöd amiért abban a hitben élsz h megint sikerült lekésned azt az óránként járó szart, egyszercsak 15 perces késéssel begurul maga a csoda.
felszállás után tömör gyönyörben lehet részed. a hátad nem mered nekidönteni a mindenki által összeizzadt mübörülésnek, mert attól tartasz h gombás leszel.
az extraszolgáltatásként ismert szagokról most nem ejtenék szót.
vért adok...
önkéntes melóra is hajlandó vagyok ellesni...
legújabb szerepem szerint kerítönö lettem (jelzem sikeresen)...
úgyhogy inkább fetrengem tovább, és beripitelem az imarobotot :)
2007. 05. 26. 01:49 -
nyeheheee!!!
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
már csak egy nap!!!!
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
mára ennyi
kész, vége
bár lehet h nem biztos
nem is tudom miért bloggantok most, talán h kiírjam magamból ami nyomaszt (persze uccse fogom rátok tenni nyűgöm-bajom, de vmit akkor is)
igazából nem is értem miért van rossz kedvem, hisz' semmi okom rája.
lehet megviseli szervezetemet kissé h egyik napról a másikra offoltam a káros szenvedélyeimet?
alkohol bevitel a szervezetbe nulla
szarszemétmocskostorokkikészítős bagaretta lecsökkentve napi egy- két (max 3) szálra
kv?
assetom mikor ittam utoljára...
mi is van még?
ööömmm... ja egen 
ááá...
na szal minden off...
sajnos egy olyan dolog is, amit régebb imádtam, ami nagyon pozitív hatással volt rám, de sajnos ezzel együtt voltak negatív velejárói is...
rettenetesen hiányzik ez a dolog, de magam miatt el kellett h engedjem...
lövésetek sincs miről habratyolok, talán jobb is
nade hamár 2007...
én nem fogok áradozni h milyen volt az előző évem, vagy hogy milyen lesz az idei.
nem várok tőle semmit, csak annyit h amit szeretnék elérni ebben az évben, az sikerüljön. én rajta leszek az ügyön, más meg nem érdekel 
kábé ennyi a mondanivalóm erről az évről
a tavalyi meg volt amilyen, rengeteg kellemes, mellette rengeteg kellemetlen dolog.
a szép emlékeket megtartom, a rosszakból pedig tanultam, és tanulok most is...
bár rengeteg dolgot írhatnék, de most perpill annyira nincs kedvem, h abba is hagytam mára
cuppanat mindenkinek
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
fene az én kiba***** jó lelkemnek, megent én szoptam meg...
ma december 29.-e van, azaz bratyesz szülinapja...
és én szívok, mint a torkos boci.
az este nagyon jól indult, vége tragikussá vált számomra, tesóm egy nagyon kedves ismerőse (akit én is szeressek naon, bebaszarintott orbitális módon..)
szal a lényeg h én vagyok a felelsős h vigyázzak a detox állapotos kedves Rékára, én ne menjek kilengeni az éccakába: Audrey, mindenkinek az anyja...
igen.
asszem jó ember vagyok, bár ezt nem értékeli senki...
önzetlenül felajánlom magam a jólelkűség oltárán...
kérdezhetném, miért?
értelmetlen...
bár annyira mégsem
telehányták a szobámat, rotty van mint állat, de én tűrök... fürdővizet engedtem a frissülés érdekében, eredménye nulla...
mit tegyek még?????????
én mártííííír
hjaj.
tűrök, remélek, reménykedem, mindhiába...
bár nem becsülnek meg, leszarom, mégis úgy érzem: felelősséggel tartozom az emberek iránt (pláne ha a barátaimról van szó)...
lehet képtelen felmérni a helyzetet, mégis szüksége van rám...
igen...
megpróbálom megadni neki amit fel sem fog, magát a: felelősséget, a törődést...
bár van aki azt mondja: tiszteletet kellene tanulnom, én ezen somolygok...
mert azt hiszem aki ezt mondta nekem, nem ismer engem... (holott te vagy talán az egyetlen aki volt olyan fontos számomra h megértessem veled...)
nem ismersz, holott Neked nyíltam meg életemben talán először, talán a legjobban...
sajnálom h félreismertél minden tekintetben...
bár ez mmm... ááá... mindegy...
köszönöm...
vazze. mit is köszönök???
tyű Audrey, te bebaftál
a.... en vagy...
mégis akad valahol a világegyetemben egy olyan ember aki megért, aki tisztel, aki csodál, aki él-hal értem; és ez jó...
legalábbis az egómnak mindenképp... 
így üzenem Neked, aki tudod miről habratyolok: köszönöm amit értem teszel, h figyelsz rám, h bár talán nem is számít, talán már lényegtelen... (ööömm... mivan???)
ritkán becsülik meg az embert a saját értékeivel együtt, ritkán becsülnek meg úgy ahogy vagy...
köszönöm Neked a törődést, mert végre úgy érzem fontos vagyok vki számára: a számodra...
thx...
boldog Karácsonyt nektek, majd ezt folytatom :)
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
2006. 12. 23. 18:48 -
jolvanmár, oké...
írok má na...
pedig már furcsa érzés leülnöm, és bloggantanom.
nem is tudom ennek van-e most értelme.
mint ahogy azt sem tudom h annak van- e értelme, ami mostanság a leginkább foglalkoztat... (persze csak a meló után
)
szinte sosem vagyok itthon, nincs időm agyalni, és ez szörnyűűű...
el vagyok havazva, semmire nincs időm, haza is alig járok

ááááá, kék...
semmi baj!
volt rá majdnem 2 hetem, hogy ne kelljen foglalkoznom semmivel és senkivel.
így lementem Pécsre, és nem foglalkoztam semmivel és senkivel
nojó.
persze ez nem igaz.
ja miről is beszélek? bw ott sem volt...
vagy mégis?
huuhhhahuhhh...
azért jó volt.
teljesen kikapcsoltam lenn. nagyon kellett már.
telefon kikapcs, osora kikapcs
pár nap tömör gyönyör a Mecsekben
hjaj.
minden vasárnap reggelemet szeretném majd úgy tölteni, ahogy a mostanit.
a tv toronyban egy kávéval és somlóival, alattunk az egész város ködben... ááá
istennek éreztem magam
na jó. nem ábrándozom, mert bár szabin vagyok, dolgoznom kell itthon
mekkora pancser vagyok
nyamajd ha lesz időm, eleget téve mások kéréseinek (mint pölö az olvashatatlan csetkoksz, stb...) csinálgatok ezt- azt...
addig meg pálesz!!!
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
fujj de utálom ezt a várost!
rohadtul kikészít
áááá de mocskos :))))))))))
szétkap!
imádom :P
Pötyi te galád, h nem jött össze...
bw rólad nem beszélek :P
galádsááááág!!! :))))))))))))
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
rég bloggantottam már...
kissé érdektelenné válltam néhány dologgal kapcsolatban, viszont vannak dolgok amikre rettenetesen rá vagyok kattanva :)
még nem értem teljesen, csak sejtem h mi játszódhat le most bennem...
leírni nem akarom, értelmetlen badarságnak tűnne...
ha vki mégis meg akarja érteni, arra ott vannak a könyvek :))))
de végre hasznos dolgokat is csinálok. :)
ha unatkozom, kocsmák helyett inkább sétálni megyek mostanság :)))
bár agyalgatni szoktam ilyenkor, tegnap inkább nosztalgiázgattam
szeretek olyan helyeken sétálni, amikről kellemes emlékeim vannak
a Lánchídról, a Várról eszembe jutott az előző albérlet (nojó a végén már nem volt annyira kellemes :P )
a Gellért hegyről furi módon a költözés előtti majd utáni időszakról maradt emlékek özönlöttek kicsiny kobakomba...
hmmm... :)
furi h mikor a filozófusok kertjébe értem, és megláttam h a 8 szobor helyett csak 3 van, teljesen elkeseredtem :(
ez nem így teljes.
szeretek odajárni, de így ááá
(aki esetleg még nem járt ott, vagy halvány lila fingja nincs róla h mijaza filozófusok kertje, annak itt van ez, de inkább menjen el oda :P )
ááá, most úgy elkeseredtem h el is ment a kedvem a további irdogálástól :))
és lassan indulnom kell h eleget tegyek kötelességeimnek... grrr
hjaj de nincs kedvem dolgozni menni (bár ott lenni szeretk)
no mindegy
lépkedem elfelé
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
jelentem: túléltem
hihetetlen h mit képes túlélni az emberi szervezet. persze mint mindennek, ennek is ára van. jónéhány agysejtem bánja a 7végét, dehát ilyen ez :)
néha megijedek magamtól.
így talán jogos h arra az elhatározásra jutottam, miszerint megfosztom magam némi időre az alkohol csábításától...
mikor azt hiszed h mindenre emléxel és szembesülsz a ténnyel h valójában ez nem fedi a valóságot :P
jó ha vannak az embernek olyan kollegái, akik oly' kegyesek hozzád, h kéretlenül elkezdjenek kutatni emlékeikben... önzetlenül csak azért, h össze tudd rakni az előző estédet :))
köszi nektek, de legközelebb ne erőltessétek! :))
az még megvan, h az egyik kedvenc főnököm lerakott az asztalra egy listát, h válasszam ki belőle amit énekelni fogunk...
kézzel-lábbal tiltakoztam az 5let ellen (addig nem is volt baj :P )
gondoltam még nem vagyok eléggé deliriumos állapotban ahhoz, h elkápráztassam bársonyosan mély basszus hangommal a nagyközönséget :P
folyamatos nyaggatása után a tettek mezejére lépett, így az arcomba tolt egy mikrofont, és elénekeltünk Doorséktól egy nótát.
mintha később lett volna egy Yesterday is, illetve tánci is...
ömmm...
Norah Johnes...
?????
:))))))))
mintha... talán...
talán mintha az egyik remekbeszabott nótáját is elhúztam volna :PPP
mikor reggel a szobatársam ecsetelgette h mennyire tetszett neki ahogy a főnökömmel mulattunk, picit elkezdtem gondolkodni
kerestem az emlékeket a kobakomban, némi segítség után beugrott pár foszlány :)))
huhhh :)))))
azt a széééégyent! :P
szóval bugi, roki, állítólag simán dobálgattak is, áááá...
mindegy.
a lényeg, h jól éreztem magam, főleg a fényezések után, melyeket a hangomra vonatkozóan kaptam :))
ja és még egy dolog!
egy felhívás azon kollegáimnak, akik olvassák a tudomisénmimet...
árulja már el vki h honnan és kivel neteztem hajnalban!!!
mert nekem lövésem sincs
ugyanis mikor hazaértem, és nézegettem ezt-azt a neten, (így a blogganatomat is), sokkolva ütött vissza a csetkoxomból egy üzenet, amit én írtam.
áááá Audrey vazze!
csak nem bírtad ki :)))))
na szal aki tudja eme rejtélyes feladványra a választ, az kérem jelezze felém :)))
thx
gondoltam rá h lebloggantom mennyire nincs kedvem most csomagolni, fürdeni, összeszedni magam és a többi dologhoz amihez kellene h legyen kedvem...
de nem teszem.
ehhez sincs kedvem
grrrrr
elindulni...
elmenni 3 napra...
oké. annak örülök h kimozdulok egy csodaszép helyre jól érezni magam, de nem is tudom
máshoz lenne kedvem
elég vacakul érzem magam, nem biztos h jobban le kellene betegednem.
rossz megérzésem van a hétvégével kapcsban :)
hjaj
talán itthon kellene maradnom :PP
hehe
ez tetszene mi? :))))
hétvégén meg csillaghullás!
lehet romantikázni!!! :P
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
néha úgy érzem magam, mintha egy kétkarú mérleg közepén állnék, melyet én irányítok.
aki még nem érzete ezt, szent meggyőződése lehet h a kétkarú mérleg legfixebb és legkevésbé instabilabb része az maga a mérleg közepe, de nem!
nem egy stabil hely :P
néha kilengek jobbra, majd később balra. mégis mintha én irányítanám.
megpróbálom egyensúlyban tartani, ez persze nem mindig sikerül :(
bár mostanában szinte semmi időm sincs élni, mégis megpróbálok odafigyelni a dolgaimra.
gyakran eltűnődöm azon, h egy nap miért csak 24 órából áll...
oké, persze tudom h ennek így kell lennie, mert nálam okosabb emberek kitalálták h beszabályozzanak és összesűrítsenek egy napot 24 órába, de könyörgöm...
nekem ez sajnos nem elég.
erre egy kedves barátom azt mondta, h:
Audrey! nem para! vegyél el az alvásból némi időt, így több jut másra.
no igen.
ezt én is tudom, de az alvásra szánt időmből már nem tudok elvenni, így is kevés.
hjaj.
fárasztó dolog ez a népszerűség :)))
és még fárasztóbb, mikor egyszerűen nem tudod utolérni magad...
talán majd egyszer sikerül, bár olybá tűnik számomra, h ennek (mint annyi minden másnak) sem most jött el az ideje :(
így inkább ahelyett h utolérjem magam, inkább élvezem az egyedüllétet a vörös fénnyel megtelt szobában, és bámulom a város fényeit egy fincsi teja társaságában :)
jó dolog a wifi, tiszta szerencse h perpill csak az ablakban élvezhetem jelenlétét :PPPPP
no mára ennyi, lépkednem kell elfelé :)
szeretnék mikulásra egy cápatámadásos tutajt, és egy kampókezet kalózzal :P
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...
istenem de jó itthon...
napok óta végre először itthon... és egyedül. rég éreztem ezt a nyugalmat... szeressem nagyon :)
már magam sem tudom mikor lehettem ilyen mértékben kiegyensúlyozott mint most...
semmi zavaró tényező, semmi kellemetlenség, semmi stressz, csak egyedül én, és a nyugalom :)
tudom, nem tart sokáig, mert rengeteg dolgom lenne még, de egyelőre nem foglalkozom velük.
majd ha eljön az ideje...
rettenetesen élvezem az egyedüllétet egy fincsi teja és lágy zene társaságában.
jó picit pihikélni itthon munka után, és a többi teendő előtt :)
de most ez sem tud letörni.
hmmm...
jó néha agyalgatni dolgokon. pölö h milyen kis butus tudok lenni alkalmanként, ennek ellenére mindig meggondolom h mit miért teszek.
örülök h a hétvégém is úgy alakult, ahogy alakult. mert nem bántam meg semmit. és azt hiszem pozitív hozzáállásra vall ha nem bánok semmit amit eddig tettem, és ezután sem szeretném.
rengeteg tervem van mostanában. azt hiszem ez annak köszönhető h kezdek végre felnőni.
kezdem végre rendezni a soraim, kezdek végre foglalkozni komolyabb dolgokkal is. és végre már körvonalazódik bennem maga a tény, h mit akarok kezdeni az életemmel.
rengeteg lemondással jár, de nem ütköznek az elveimmel és ez jó...
hjaj...
én és az elveim.
furcsa, h mióta gondolkodó lény lettem (úgy pár évesen :P ) azóta semmit sem változtak az elveim...
sohasem rúgtam fel közülük egyet sem.
a régiek megmaradtak, de folyamatosan jönnek újabb elvek is.
szerintem jó dolog ha az ember tartja magát vmihez, hisz' vhogy kordában kell tartanunk magunkat :D
van egy "mesterem", bár az illető nem tudja magáról h mennyit tanultam és tanulok tőle a mai napig is...
csak pozitív.
negatív dolgok nem is léteznek :DDD
vagy ha mégis, hát hamar eltűnnek :P
minden csak átmeneti.
mint ahogy pillanatnyi agyalgatásom is, mert lassan indulnom kell tovább :(((
grrrrrr
megmondta: osora, pörzsölésszag és mócsing...